Első lépésként ismerkedjünk kicsit a fajtával, második lépésként pedig vizsgáljuk meg, miért érdekes számunkra, olyannyira, hogy több mint tíz éve a február a furmint jegyében telik.
A furmint eredete tisztázatlan: ismerik Németországban, Franciaországban különböző neveken (Mosler, Tokay), egyes kutatások szerint Dél-Itália vidékéről, mások szerint a Szerémségből származik. Magyarországon Tokaj-Hegyalja a legfontosabb termőterülete, illetve, Somlón, és a Balatonfüred-Csopaki borvidéken található meg.
Első magyarországi említése még 1623-ból való, Tokaj-Hegyalján. A XVIII. század elejére Tokaj-Hegyalja meghatározó fajtája lett, de más vidékeken is telepítették. Jelenlegi magyarországi termőterülete kb. 4.000 hektár.
A furmint későn, október közepén - végén érik. Fürtje középnagy, laza, hengeres, bora általában magas savtartalmú, ugyanakkor gondos munka mellett savai elegánsak. Jó cukorgyűjtő képessége miatt a száraz furmintok is magas alkoholtartalmú bort adnak, ez Tokaj-Hegyalján jobb évjáratokban elérheti a 14-15% alkoholt is. Illata határozott és kisebb koncentrációnál is fajtajelleges.
Karakteres illatjegyei a körte, birs és szegfűszeg. Az éretten szüretelt szőlőből készült furmint szárazon és édes borként is elegáns, nagytestű, különleges minőséget adhat. A somlói furmintok illat- és ízvilága visszafogottabb, ásványosabb nehezebben nyílnak meg, levegőztetést igényelnek. Csúcsát 3-4 éves korában éri el, attól kezdve jó esetben 10-15 évig is élvezetes marad. Nagyságát valójában ízbeli tisztasága adja. Elegáns bor készíthető belőle, mely talán csak a Rajna menti száraz rizlingekhez hasonlítható. A vulkáni talaj adta mineralitás mellett a bor lényegét adó szép savai inkább haladó borértőknek ad igazán nagy élményt.
Milyen következtetésekre juthatunk a fenti fajtaleírásból?
- Szinte csak hazánkban foglalkoznak vele komolyan, hungarikumként is tekinthetünk rá
- Elegáns, nagy bort képes adni megfelelő szőlészeti, borászati munka, nagy odafigyelés mellett
- Előbbi jellemzőit képes a fajta édesen és szárazon iskolázva is megmutatni
Ezek a következtetések pedig egyenesen viszik tovább a gondolatmenetet. Adott egy szőlőfajta, mely - szinte - csak hazánkban terem, csodálatos nagy borok készíthetőek belőle, irány a nemzetközi borpiac, hírnév, világsiker! A nagy világfajtákkal, chardonnay-val, bordeaux-i fajtákkal, burgundikkal nem kelhet versenyre a magyar borkészítés. Csodálatos tételek kerülnek palackokba évről évre ezekből a fajtákból is hazánkban, de ennek gyümölcsét élvezzük mi, versenyképes azonban ezen a területen sosem lesz Magyarország. A megoldás mégis itt lenne az orrunk előtt? Vagy mégsem? Mire ment el közel másfél évtized, amióta – több szakember szerint is ehhez az időponthoz kapcsolja a furmint újraértelmezésének időpontját – 2000 – ben Szepsy István bemutatta száraz, dűlőszelektált furmintját?
Folytatjuk.
